A visszaélés-bejelentés kulcsfontosságú szerepet játszik a szervezeteknél a transzparencia és a közérdek védelmében, ugyanis lehetővé teszi az érintettek számára, hogy feltárják az általuk észlelt jogsértéseket, miközben védelmet nyújt számukra az ezzel kapcsolatos retorzió ellen.
A témával kapcsolatos első bejegyzésben röviden bemutatom, hogy a visszaélés-bejelentési rendszer kialakításánál milyen jogszabályi előírásokat kell figyelembe venni, illetve valójában kinek kell whistleblowing rendszert üzemeltetnie.
A jogszabályi háttér
Az Európai Unió, felismerve a visszaélés-bejelentés jelentőségét, komoly lépéseket tett a visszaélés-bejelentők számára a biztonságos és támogató környezet megteremtése érdekében. Az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló 2019/1937/EU irányelv (ún. whistleblowing irányelv) minden uniós tagállam számára kötelező minimum előírásokat fogalmazott meg a visszaélés-bejelentő rendszerek működtetése és a bejelentő személyek védelme érdekében, amely rendelkezéseket a 2023. július 24. napján hatályba lépő, panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélés bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (új Panasztv.) ültetett át a magyar jogrendbe.
Önt is érinti a szabályozás?
Fontos hangsúlyozni, hogy az új Panasztv. hatálya alá tartoznak mind a magánszektor, mind az állami szektor szereplői. A kérdés csak az, hogy milyen feltételek fennállta esetén kell visszaélés-bejelentő rendszert üzemeltetniük ezen szereplőknek, valamint pontosan mikortól.
1.) 2023. július 24. napjától visszaélés-bejelentő rendszert KÖTELEZŐ működtetniük:
a 250 fő foglalkoztatotti létszám feletti szervezeteknek,
a Pmt. hatálya alá tartozó szervezeteknek, foglalkoztatotti létszámtól függetlenül,
a tengeri olaj- és gázipari, valamint polgári légi közlekedési tevékenyéget gyakorló foglalkoztatóknak, továbbá úszólétesítmény üzemeltetőjének, foglalkoztatotti létszámtól függetlenül.
2.) 2023. december 17. napjától visszaélés-bejelentő rendszert KÖTELEZŐ működtetniük az 50 és 249 fő közötti foglalkoztatotti létszámmal rendelkező szervezeteknek.
3.) 2025. január 1. napjától visszaélés-bejelentő rendszert KÖTELEZŐ működtetniük a 10000 fős település helyi önkormányzatoknak, valamint irányításuk vagy felügyeletük alatt levő költségvetési szerveknek, illetve a helyi önkormányzatok tulajdonában vagy tulajdonosi joggyakorlása alatt álló szervezeteknek, gazdasági társaságoknak, amennyiben 50 főnél több főt foglalkoztatnak.
4.) A magánszektorba tartozó, 50 fő foglalkoztatotti létszámot el nem érő szervezeteknek, illetve az 10000 főnél kisebb település helyi önkormányzatának, valamint irányításuk vagy felügyeletük alatt levő költségvetési szerveknek, vagy a helyi önkormányzatok tulajdonában vagy tulajdonosi joggyakorlása alatt álló szervezeteknek, gazdasági társaságoknak, amennyiben 50 főnél kevesebb főt foglalkoztatnak, a visszaélés-bejelentési rendszer bevezetése FAKULTATÍV. (Fontos megjegyezni, amennyiben mégis a rendszer bevezetése mellett döntenek, akkor a rendszernek teljesen meg kell felelni a jogszabályi követelményeknek.)
Bejelentővédelmi ügyvéd szerepe
A bejelentések fogadásával és kezelésével kapcsolatos feladatok ellátására megbízási szerződést lehet kötni bejelentővédelmi ügyvédi tevékenység ellátására ügyvéddel. A vizsgálatban való részvételre is kiterjedhet a bejelentővédelmi ügyvédi tevékenység.
Fontos hangsúlyozni, hogy bejelentővédelme ügyvédi tevékenységre megbízás kizárólag azon ügyvédek részére adható, akik megfelelnek az új Panasztv. szerinti összeférhetetlenségi szabályoknak. Megbízási szerződés ugyanis nem köthető olyan jogi személlyel, amellyel a bejelentővédelmi ügyvéd más megbízási jogviszonyban, munkaviszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó más jogviszonyban áll, vagy amellyel a megbízási szerződés megkötését megelőző öt évben ilyen jogviszonyban állt.
A jó gyakorlat részét képezheti a bejelentővédelmi ügyvédi tevékenység igénybevétele a rendszerek működtetőinél, hiszen a külsős személy igénybevételével egyúttal a bejelentők bizalmának növelése is elérhető, ami elengedhetetlen a rendszer hatékony működése érdekében.
Büntetőjog és whistleblowing
Érdekesség, hogy az új Panasztv. előírásai szerint abban az esetben, amennyiben a vizsgálat alapján büntetőeljárás kezdeményezése indokolt, intézkedni kell a szervezetnek a feljelentés megtételéről. Az új Panasztv. tehát – szemben a korábbi szabályokkal – feljelentési kötelezettséget ír elő a szervezeteknek abban az esetben, amennyiben ténylegesen felmerül bűncselekmény elkövetésének gyanúja a vizsgálat eredményeként. Példaként említhető erre, mikor bejelentés érkezik egy gazdasági munkatárs miatt, akiről kiderül, hogy sikkaszt a házipénztárból vagy akár a management tagja miatt, akivel kapcsolatban felmerül a hűtlen kezelés gyanúja. De ide tartozhatnak a becsületsértésnek vagy rágalmazásnak minősülő esetek is.
Mindezek alapján álláspontom szerint a szervezeteknek, a vizsgálat eredményének pontos kiértékelése érdekében, amennyiben felmerül a bűncselekmény elkövetésének gyanúja, mindenképpen érdemes lesz büntetőjogász segítségét is igénybe venni.
A visszaélés-bejelentési rendszerek működésével, illetve működtetésével, valamint a bejelentőkkel és kiszabható szankciókkal a következő bejegyzésben foglalkozunk részletesen.
Amennyiben a témával kapcsolatban bármilyen kérdése felmerül vagy a visszaélés-bejelentési rendszer kialakításához tanácsadásra, továbbá bejelentővédelmi ügyvéd segítségére lenne szüksége, örömmel állok rendelkezésére.
Időpontegyeztetés érdekében kérem vegye fel velem a kapcsolatot a drtothfanni@gmail.com e-mail címen vagy a +36 30 569 7183 telefonszámon.
Comments